Carpobrotus edulis - hottentottafüge-kristályvirág (lezárt)
0
Áru állapotaÚj
Kikiáltási ár1,190,-Ft
Fix ár1,190,-Ft Megveszem
Cikkszám: #7004863
Aukció kezdete: 2016-11-07 08:18
Lejár: lejárt
Mennyiség: 3 db.
Elkelt: 0 db.
Kattintások: 9 db.
Garancia: Nincs
Áru helye: Bács-Kiskun megye / Magyarország
Szállítás: postai küldemény
Fizetési mód: előreutalás
Termék leírása

Carpobrotus edulis - hottentottafüge - kristályvirágfélék

Kertbe, virágládába, erkélyre, teraszra, kőedénybe, cserépbe.

Az ár 1 db gyökeres növényre értendő, mely kb. 10 cm magas

Kérlek, nézd meg a többi aukciómat is, hátha találsz még valami hasznosat, így a postaköltségen tudsz spórolni.

A hottentottafüge

Carpobrotus edulis – Hottentottafüge

Dél Afrikában őshonos szukkulens növény a kristályvirágfélék/Aizoaceae/ családból. Igénytelen, gyorsan növekedő faj, melyet számos esetben talajtakaró pionir növényként telepítettek be Európába..  Élénkzöld pozsgás levelei keresztmetszetben háromszög alakúak, a kúszó hajtástengely a szárcsomóknál/noduszok/  legyökerezik így a növény vegetativ módon is gyorsan szaporodik. Májustól szeptemberig nyíló virágai első ránézésre nagyon hasonlítanak a fészkesek/ Asteraceae / virágzatához.  A mutatós nagy virág azonban egyetlen igazi magányos virág és nem virágzat .Húsos savanyú fügeterméshez hasonló sokmagvú áltermésének vastag, húsos termésfala ehető, bár gyakran sós mellékízű.Több helyen gyógynövényként ismerik, elsősorban a termés présnedvét használják különböző célokra  fertőtlenítő, antiszeptikus hatása miatt.

 Napjainkra Franciaország, az Ibériai félsziget vagy Dél Anglia atlanti partvidékein, de a Földközi-tenger környékén is a hatalmas monospecifikus, a biodiverzitást  kizáró Carpobrotus régiók alkultak ki. A sziklákat szinte teljesen benövő, és a homokdűnéken is sebesen terjeszkedő növények monokulturái sok helyem hatalmas területen uralják a tengerpartokat.

 Aki  már egyszer is látta a sós szélben és a szikrázó verőfényben a látóhatár széléig terjedő  Carpobrotus edulis állományokat biztosan elámul és felötlik benne a kérdés: mi lehet ennek az agresszív a terjeszkedésnek a titka? Hiszen a jégvirágként, vagy hottentotta fügeként is emlegetett faj eredetileg Dél-Afrika partjai mentén él. Európai jelenléte azoknak a behurcolt egyedeknek köszönhető, amelyek kiszorították a parti zónából a kevésbé agresszív őshonos fajokat, és így tudtak gyorsan elterjedni. A jövevénnyel együtt nem érkeztek meg azok a természetes partnerek pl. teknősök és más állatok, amelyek növekedését eredeti élőhelyén kordában tartják. Emellett szerencsétlen véletlen, hogy a partmenti jégvirágmezők egy másik jövevény, az Európába még a mi honfoglalásunk előtt Dél-Ázsiából behurcolt házi patkány kedvelt élőhelyei lettek. A hottentotta füge termések a patkány kedvenc csemegéi és a nagy területeken kóborló rágcsálók ürülékükkel tovább terjesztik a magokat. Az ürülékben a magok jobban csíráznak és gyorsabban fejlődnek, mint a puszta sós talajokon, melyeket  később majd kúszó indáikkal borítanak be.

 A kristályvirágoknál oly gyakori szukkulens  jelleg külső morfológiai és belső élettani, biokémiai sajátosságai biztosítják a megfelelő feltételeket ahhoz, hogy a növény a  zord körülmények között is élhessen. Ezek a növények –dacára annak, hogy tengerpartokon élnek- a félsivatagi szárazságnak, forróságnak,vízhiánynak kitett növénytársaikhoz hasonlóan  végzik a gázcserét, a párologtatást és a fotoszintézist. Gázcsere nyílásaikat/ sztómák / a tipikus növényektől eltérően fényben zárva tartják, így megőrzik az anyagcseréhez értékes vizet. A zárt sztómák miatt nappal a szerves anyag produkcióhoz szükséges légköri széndioxid  nem jut be a fotoszintetizáló szövetekbe. A kloroplasztiszokban történő szervesanyag szintézishez a szükséges széndioxidot ekkor a szövetekben található jelentős mennyiségű almasav dekarboxilálásával biztosítja a növény. Estére általában az almasav készlet kiürül, a nap folyamán viszont a fényenergia segítségével az almasav lehasított széndioxidjából a kloroplasztisz cukrokat állított elő.

Éjjel, fény hiányában ez a folyamat leáll. A sötétben kinyílt sztómákon most bejut a légkör széndioxidja, melyből éjszaka a levélsejtekben egy un „sötét fixálás” folyamatban almasav keletkezik és halmozódik fel reggelre. A nyers levelek íze a nap folyamán az almasav és cukor aránytól függően változik. Délelőtt általában savanyú, estére pedig rendszerint édes lesz.

Kérdezz nyugodtan, ha bármire kíváncsi vagy.

Köszönöm, hogy benéztél hozzám.

Szállítási és fizetési feltételek
Kommentek
Kérdezzen az eladótól!
Tulajdonságok
  • Garancia: Nincs
  • Számlaadás: Nem